Apolló szindróma

Egy ideális vezetői csapat összeállítása során jogosan gondolhatjuk, hogy csupa intelligens, jó elemzői készséggel rendelkező személyeket kell keresnünk. A gyakorlatban azonban meglepő eredményeket találhatunk, ha az ilyen szupercsapatok eredményességét vizsgáljuk.

A henley-i intézettel közösen folytatott kutatás során értelmi képességek alapján állítottak össze csapatokat. A legintelligensebb tagokból álló csoport, amelyet Apolló-csoportnak neveztek el, a feltételezéssel ellentétben utolsóként végzett.

Mi lehet a vereség oka?

Ezekben a csapatokban nem volt megfelelő munkalégkör, gyakoriak voltak a meddő viták, a túlságosan kritikus tagok hajlamosak voltak saját igazuk bizonygatására, így nem tudtak egységes koncepcióhoz jutni. A tagok általában nagy mértékben kritikusak voltak, így gyakran előfordult az is, hogy egymást hibáztatták. A csoportot nehezen lehetett irányítani, szinte lehetetlen volt a döntéshozás, mert mindenki ragaszkodott saját meggyőződéséhez. Gyakori volt a szellemi versengés és a feladatok megosztása során is problémákba ütköztek. 

Ha érdekel, hogy milyen csapattag típusok léteznek, az alábbi linken egy prémium jelentést találsz, amelynek 18. oldalán további érdekes és hasznos információkkal gazdagodhatsz a témáról! 

A csapat sikertelenségének oka a kultúra és az oktatási rendszer nyomásában is gyökerezhet. A „legjobb”-nak mindig a legjobbnak kell lennie, szinte elvárás, hogy minden helyzetben jól teljesítsen. A második helyet is vereségnek, kudarcnak tekintik, ezért az intelligens, jó képességű személyek folyamatosan versengenek a legjobb helyezésért.

Hogyan lehet mégis sikeres egy ilyen csapat?

A gyakorlatban sok olyan helyzet van, ahol jó képességű, magas intelligenciával rendelkező tagok alkotják a csoportot. Ezek akkor tudnak a leghatékonyabban működni, ha saját maguk állítják össze a csoportot. Egy ilyen csoportban mindenki máshoz ért, a kölcsönös egymásra utaltság pedig előteremti az egyensúlyt. Bár az Apolló-csoport tagjai általában viszolyognak a tekintélytől és szervezettségtől, célszerű egy elnököt vagy vezetőt választani a csapat élére, aki képes más perspektívából tekinteni a problémára. Az együttműködés érdekében minden rendelkezésre álló eszközt és információt el kell osztani a tagok között, a terveket közösen kell összehangolni a kivitelezéssel.

Az intelligencia és kritikus gondolkodás fontos szempont a csapat tagjainak kiválasztásánál, de ne feledjük, hogy a sikeres működéshez egymáshoz alkalmazkodni tudó, együttműködésre hajlamos személyekre van szükségünk. (Lásd: Meredith Belbin: A team avagy az együttműködő csoport. 6. kiadás, Edge 2000 Kiadó, 2018)

Látogass el honlapunkra és ismerd meg Adaptív Intelligenciatesztünket, amellyel a problémamegoldó képesség és a logikus gondolkodás is mérhető!