A munkahelyi stressz negatív hatásai és megoldásai

Kutatások alapján a betegségek több, mint fele a stressznek köszönhető. Legutóbbi posztunkban a stressz jelenségét és okait néztük át. A továbbiakban hatásait fogjuk felvázolni, a kiégés jelenségére fókuszálva. Ha utóbbiban érintett szervezete, workshop prezentációnk áttekintését is ajánljuk.

Pár stresszel kapcsolatos jelenség:

Kiégés – Több tényező játszik szerepet a kiégés kialakulásában. A társadalmi berendezkedés, az interperszonális kapcsolatok, individuális tényezők, a feladat és a szervezeti környezet mind hozzájárulnak a jelenséghez. Individuális faktorok alatt olyanokat értünk, mint az érzelmi labilitás, az önbizalomhiány, a külső kontrollos beállítottság és az A-típusú személyiség. A szervezeti tényezők lehetnek a túlterheltség, a megoldatlan konfliktusok, a nem-világos felelősség, a hosszantartó stressz, az elismerés hiánya vagy az igazságtalan büntetések. A krónikus kimerültség, deperszonalizáció (a fizikai és mentális folyamatoktól való elkülönültség érzése), és a hatékonyság csökkenése intő jelei lehetnek a probléma megjelenések.

„Üresnek érzem magam”, „Szabadságra van szükségem”, „Nincs több energiám” – ezek a gondolatok fordulnak meg a kiégett ember fejében.

A folyamatnak 3 szintje van: az első az aktivitás. A nélkülözhetetlenség, türelmetlenség érzése hiperaktív viselkedésben nyilvánulhat meg. A következő állomás a menekülés, visszavonulás, amelyekhez olyan érzések társulnak, mint a kiábrándultság, frusztráció, kudarctól való félelem. Következményképp csökken a dolgozó hatékonysága, és közönyösen kezd el viselkedni. Az utolsó szint az elszigetelődés és passzivitás, amelyhez a tehetetlenség, levertség, kilátástalanság érzései kapcsolódnak. Apatikus, érdektelen viselkedést eredményez. A kiégés a dolgozó szervezet iránti elkötelezettségének elvesztését okozza, és a több hiányzáshoz is hozzájárul.

Mit tehetünk vezetőként, hogy segítsünk a kiégés állapotában lévő dolgozón, vagy ha mi magunk is érintettek vagyunk? Az SHL több lehetőséget kínál diagnózis és kezelés esetére is. Diagnosztizálásra a személyiség-, motiváció- és kiégés kérdőíveket ajánljunk.

A személyiségkérdőívek megmutatják, mit talál a dolgozó stresszesnek (hogyan viselkedik a dolgozó elszigeteltség, tárgyalás, az intellektuális kihívás vagy a támogatás hiánya esetén). A személy megküzdéséről is sokat elárul. Hasznos információkat tudhatunk meg például arról, mennyire elkerülő, felelősségteljes, vagy fegyelmezett 1-től 10-ig terjedő skálán.

A motiváció kérdőívek olyan szempontokat vizsgálnak, mint az aktivitás, a versengés vagy az autonómia szintje, az eredményeket pedig egy normatív csoporthoz viszonyítjuk.

A Maslach Kiégés Leltárban (MBI) és a Mini Oldenburg kérdőívben (MOLBI) olyan állításokkal találkozhatunk, mint „Vannak napok, amikor már azelőtt fáradt vagyok, mielőtt munkába megyek” (kimerültség), „Egyre mechanikusabban végzem a munkám” (kiábrándultság), „Amikor a munkámat végzem, úgy bánok az emberekkel, mintha élettelen tárgyak lennének” (deperszonalizáció). Az MBI tesztek azt mutatják, a férfiak hajlamosabbak a deperszonalizációra és a hatékonyságcsökkenésre, a MOLBI tesztek szerint kiábrándultabbak, a nők pedig kimerületebbek.

A kiégés kezelésére az „Őrizd a lángot!” fejlesztő programunkat ajánljuk. A program 12 alkalomból épül fel, minden alkalom egy-egy másfél órás fejlesztő konzultációs alkalmat takar. Olyan témákat dolgoz fel, mint a belépés öröme, a sikerek, kudarcok, a munka-magánélet integritás vagy a stresszmenedzsment technikák.

A mi felelősségünk, hogy lehetőségeink szerint kezeljük a kiégést, mert hosszú távon olyan problémákkal járhat együtt, mint a függőségek, alvásproblémák, depresszió, testi fájdalom vagy mentális betegségek.

A negatív attitűd és viselkedés – A negatív viselkedés és az ebből eredő tettek kölcsönösek hatnak egymásra. A counterproductive work behaviour (CWB) a dolgozóra és a szervezetre egyaránt rossz hatással van. Olyan tettekben nyilvánulhat meg, mint lopás, vandalizmus, bántalmazás, alkoholfogyasztás és indokolatlan hiányzás. Így elmondhatjuk, hogy a krónikus stressz akár munkahelyi erőszakhoz is vezethet.

Felelős szervezetként tegyünk meg mindent, hogy ezek a problémák ne jelenjenek meg, és ha mégis küzdünk velük, kezeljük őket a megfelelő eszközökkel.

A bejegyzés Dr. Klein Sándor: Munkapszichológia c. kötetének 9. fejezete, és Kiss Julianna, Rajna Marcell: A kiégés jelensége c. előadása alapján készült, amely itt érhető el.