A munkahelyi stressz problémája

A munkahelyi stressz – jelen lévő probléma egy világban, ahol minden fejlődik, változik, és egy világjárvány is fokozza az intenzitását. A munkahelyi környezet átalakulását, a terhelés növekvő tendenciáját nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha alkalmazottaink vagy saját jóllétünkről van szó.
A stressz jelensége az 50-es évek óta foglalkoztatja a kutatókat. Selye János (az Életünk és a stressz, Stressz distressz nélkül írója) az ember adaptív képességét meghaladó környezeti hatásokkal foglalkozott, az endokrinológiára különös tekintettel. Kutatásai alapján a stressz önmagában nem káros, valójában növelheti a teljesítményünket, kifejleszti alkalmazkodási- és védekező képességünket. A krónikus stressz az, ami romboló hatást gyakorol szervezetünkre – Európában a munkával kapcsolatos egészségügyi problémák harmadát a stressz okozza.

Okok
Több tényező vezet a krónikus stressz kialakulásához – az alkalmazott magánéletében is lehetnek stresszorok, ugyanúgy, ahogy a munkahelyen. Olyan események, mint a házastárs halála, válás, költözés, anyagi helyzet megváltozása (pl. adósság), de a szexuális problémák, az ünnepek és a gyerekek elköltözése is idetartozhat (a Holmes-Rahe skála alapján). Egy univerzális jelenség ma a pandémia, ami eddig nem ismert problémákat vetett fel. Ha úgy érzi, szervezete érintett a témában, a hibrid munkahely kialakításáról szóló posztunk segítségére lehet. Bár nem tudjuk kontrollálni a dolgozók magánéletét, kellő empátiával megkönnyíthetjük dolgukat.
Vannak kifejezetten stresszes foglalkozások, mint a sebészeké, a tűzoltóké vagy a vezetőké; a munka során tapasztalt veszélyes, megterhelő vagy ellentmondó körülmények miatt. A munkahelyi stressz bizonyos része a szervezetből, más része az egyénből fakad. Néhány faktor, ami meghatározó a munkastressz szempontjából:

• túlterhelés
• a képességek kihasználatlansága
• nem-világos pozíció (bizonytalanság – „Jól csinálom?”, „Hogyan feleljek meg minden elvárásnak/ szerepnek?”
• fizikai munkakörnyezet (zaj, gyenge megvilágítás, hőmérséklet, zsúfoltság)
• a befolyás hiánya
• munkatársak közötti feszültség (pl. elszigeteltség távmunka miatt, kritikus főnök)
• munka-magánélet konfliktusa

A dolgozó bizonyos személyiségjegyei is hatással lehetnek a stressz intenzitására:

1. A-típusú személyiség – Az ilyen beállítottságú alkalmazott keményen dolgozik, szeret versengeni, egyre több és több munkát, felelősséget vállal, aminek sosem ér a végére. Rosenman és Friedman vizsgálatai szerint kapcsolat van a szívkoszorúér-betegség (amely akár szívrohamhoz is vezethet) és az A-típusú személyiség között, bár inkább abban az esetben, ha sok negatív érzéssel párosul (mint a szorongás, düh vagy a depresszió).
2. A stressz iránti érzékenység – Az érzékenység személyenként eltérő. Egy történés, ami valakit kihoz a sodrából, másnak fel sem tűnik. Elaine N. Aron tanulmányai szerint az emberek 15-20%-a rendelkezik érzékenyebb idegrendszerrel, mint az átlag; tehát a jelek szerint sok dolgozónak meggyűlik a baja a munkahelyi stressz kezelésével. A magas érzékenységű emberek (highly sensitive people) idegrendszere mélyebben dolgozza fel az ingereket, ami a külvilágra adott hevesebb reakciókat eredményez. Valószínűleg több regenerálódási időre van szükségük, hajlamosabbak a szorongásra, depresszióra, és nehezebben dolgozzák fel a kritikákat. Az érzékenységnek a hátrányok mellett sok előnye is van. Bár a nyugati kultúrában sokáig nem számítottak értéknek erősségeik, empátiájuk, intuíciójuk, részletességük, intenzív figyelmük, lelkiismeretességük és gazdag belső világuk hasznos lehet a szervezet számára, különösen, ha emberekkel foglalkozunk, de kreatív tevékenységek esetén is. Sok módszer alkalmazható a nagyfokú stressz leküzdésében – a relaxációs technikák, a kiegyensúlyozott étrend, és a támogató családtagok, barátok mind segíthetnek.
3. Az önbizalom hiánya – A bizonytalanság előrejelzője lehet az eredménytelenségnek, ami tovább fokozhatja a stressz erősségét. Az önbizalom növelése segíthet ennek csökkentésében.

A stressz intenzitását mérhetjük fiziológiai mutatók alapján (vérnyomás, pulzus, hormon szintek, pl. kortizol, koleszterol), használhatjuk a Holmes-Rahe skálát vagy önértékelő kérdőíveket.

Hasznos lehet a környezet és a személy illeszkedését is megvizsgálni (person-environment fit), mert hatással lehet az alkalmazott elkötelezettségére. A nem megfelelő illeszkedés (mismatch) stresszor lehet. Ennek felmérésében segítséget nyújthat Illeszkedés a munkakörhöz eszközünk, mely Viselkedés a munkahelyen (QPQ 32) kérdőívünkből generálható. Online is elérhető, így a járványhelyzet alatt is biztonságos megoldás.
Megnéztük, milyen tényezők befolyásolják a munkahelyi stressz szintjét, következő posztunkban a krónikus stressz hatásaival és jeleivel fogunk foglalkozni. Az első lépés a probléma felismerése, az okok meghatározása, ezután pedig elkezdhetünk dolgozni a megoldáson.

A bejegyzés Klein Sándor: Munkapszichológia c. könyvének 9. fejezete (599-602.o.) alapján készült.