2019.05.14.
Egy interjú előtt legtöbbünk bizonyára elgondolkodott már azon, vajon hogyan kerülhetne a kiválasztottak közé, mit tehetne azért, hogy minden a lehető legjobban süljön el. Megtervezzük, adott kérdésekre hogyan feleljünk, milyen ütős szakmai példákat hozzunk fel. Sok esetben inkább beszédünk tartalmára koncentrálunk, s csak reméljük, hogy viselkedésünk, nyelvhasználatunk jó benyomást kelt a másik félben. Cikkünkben erre a „remény” faktorra összpontosítva áttekintünk néhány, a tartalmon kívül eső, sikert befolyásoló tényezőt, tanácsokat adva arra, hogyan ne szúrjunk el egy jó lehetőséget.
Mindenekelőtt képzeljünk el egy olyan helyzetet, amelyben két férfit megkérünk arra, hogy beszéljenek a vezetői képességeikről egy interjún és példával is illusztrálják irányítói szerepben való helytállásukat (Naim, Tanveer, Gildea és Hoque, 2015).
John a következő választ adja:
„Az előző félévben egy 10 fős hallgatói csoportban egy önállóan játszó robot megépítésén dolgoztunk együtt a társaimmal. Mindannyian nagyszerű munkát végeztek, így már 10 héten belül a robotot megtanítottuk focizni - meséli izgatottsággal a hangjában. Nagyon szórakoztató volt - mondja széles mosollyal kísérve.”
Matt ugyanerre így válaszol:
„Umm… az előző félévben vezettem egy robotprogramozó projektet. A hallgatók szinte semmit nem csináltak az utolsó percig … Umm … Közbe kellett avatkoznom és átvenni a vezetést, hogy keményen dolgozzanak.”
Ez a példa talán mindenki számára meggyőzően illusztrálja, hogy a tartalom bizony nem minden. Ugyanaz a történet különféle módokon prezentálva merőben más benyomást eredményezhet. Nézzük meg, a kutatók szerint mire érdemes még figyelni!
A szóhasználat és a mosoly befolyásoló ereje
Naim, Tanveer, Gildea és Hoque (2015) vizsgálatába 69 személyt bevonva 138 videóra rögzített munkainterjút elemzett. Különös figyelmet fordítottak az interjúztatott személyek arckifejezésére (pl. mosoly, gesztusok), nyelvhasználatára és olyan további változókra, mint a beszédben tartott szünetek és nyelvbotlások száma, illetve a hanglejtés.
Az eredmények érdekes összefüggésekre világítottak rá. Pozitívabb benyomást keltettek például az értékelőkben azok a jelöltek, akik folyamatosan, kevesebb szünetet tartva és kisebb számú töltelékszót használva közölték mondandójukat. A kialakult képet továbbá az is befolyásolta, hogy milyen személyes névmások kerültek elő a beszélgetés során. Akkor ugyanis, amikor inkább a „mi” került előtérbe, nem pedig az „én”, kedvezőbb vélemény keletkezett az interjúztatókban.
Saját kiemelkedő teljesítményünkről érdemes tehát közvetetten, a „mi" szemszögéből beszélni.
Ezenkívül az sem elhanyagolható fontosságú, hogy milyen szavakat részesítünk előnyben a kommunikációnkban: az interjún nyújtott teljesítmény és a felvétel elnyerésének valószínűsége kapcsolatban állt a pozitív érzelmekhez köthető szavak arányával. Ez azt jelenti, hogy
a pozitív töltetű szavak egy lépéssel közelebb visznek a sikerhez, mivel hatásukra optimistábbnak, lelkesebbnek, barátságosabbnak tűnünk.
A statisztikai eredmények végül azt is kimutatták, hogy azok a vizsgálati személyek, akik többet mosolyogtak, kedvezőbb megítélésben részesültek szemben azokkal, akik kevesebbet.
Amiről eddig nem beszéltünk: a testtartás szerepe
„Légy magabiztos”- szoktuk javasolni az interjú előtt. Arra viszont sokáig nem volt konkrét „házi praktikánk”, ez miként érhető el. Carney, Cuddy és Yap (2010) vizsgálatának köszönhetően azonban mára egészen konkrét megoldásmódok állnak a rendelkezésünkre.
A kutatók különböző szituációkban megjelenő testhelyzeteket elemeztek. Megfigyelték, hogy amikor a visszavonulás, gyengeség kifejezése a cél, zárt, összehúzódó, ún. „gyenge-pózok” felvételére törekszünk. Abban az esetben viszont, amikor erőnket, hatalmunkat szeretnénk inkább megmutatni, a testünk méretét nagyobbnak láttató, ún. terjeszkedő testhelyzeteket mutatunk. Ilyen, tipikus „erő-póznak” tekinthető például a terpeszállás csípőre tett kézzel, és a tarkón összefonott kezek. A vizsgálatból továbbá az is kiderült, hogy
az „erő-pózokat” legalább egy percen át gyakorlók szervezetében olyan hormonális változások zajlanak le, mint a megnövekedő tesztoszteron és a csökkenő kortizol szint.
E bekövetkező változások hatása pedig nem más, mint a megnövekedett „erő-érzés” és a fokozott magabiztosság.
Tanácsaink
- Ne csak megnyilvánulásaink tartalmát gondoljuk át az interjú előtt! Ne feledjük, a szemléletes példák nem megfelelően tálalva nem biztos, hogy sikerre vezetnek.
- Igyekezzünk pozitív kisugárzást mutatni – ennek a mosoly és a pozitív érzelmi töltetű szóhasználat kiváló eszköze lehet!
- Mondandónkat közöljük igényesen: a folyamatos, választékos nyelvhasználat mellett ügyeljünk a személyes névmásokra. Előző csapatunk sikereire például tekintsünk vissza „a mi sikereink” megfogalmazásban. Az „én” sikereit csomagoljuk a fent említett John-hoz hasonlóan pozitív köntösbe.
- Az interjú előtt egy megfelelő helyen próbáljuk ki az erő pózok valamelyikét. Tapasztaljuk ki a magabiztosság számunkra optimális fokát!
- Ezek a tanácsok nem csak egy interjú során, hanem más helyzetekben is segítségünkre lehetnek. Hozzuk ki belőlük a legtöbbet!
Kövess minket Facebook-on és LinkedIn-en, ha szeretnéd látni folyamatosan frissülő tartalmainkat!
Mai multe ştiri
