Érzelmi intelligencia és termelékenység – van-e köztük összefüggés?

Az érzelmi intelligencia (EQ), bár régóta közismert fogalom, ritkán kap szerepet a toborzási folyamatokban, pedig életünket, döntéseinket, a munkához való viszonyunkat is mélyen áthatják érzelmeink. A munkáltatók elsősorban szaktudást, munkatapasztalatot és racionalitást keresnek a dolgozóikban, és sokkal jobban érdekli őket az IQ, mint az EQ. Igaz, utóbbit nehezebb is számokkal leírni.

Néha igazán boldogok vagyunk, felszabadultnak, vidámnak érezzük magunkat. Máskor békés derűvel, nyugodtan szemléljük a világot. Előfordul, hogy unottak vagyunk, közönyösek, netán szomorúak, időnként pedig fortyog bennünk a düh. Érzéseink befolyásolják döntéseinket, cselekvéseinket, és kihatnak a munkánkra is. Jó hangulatban hatékonyabb a munkánk, és jó hatással vagyunk munkatársainkra.

Az érzelmi intelligencia az a képesség, amely segít saját érzéseink és mások érzéseinek felismerésében, megértésében és kezelésében. Első ránézésre ennek nem sok szerepe van egy termelő folyamatban, és nem feltétlenül szükséges a hatékony munkavégzéshez, a valóságban azonban sokszor döntő fontosságú tényező, különösen vezetők esetében.

Munkán kívül is megfigyelhetjük, hogy a derűs, jó kedélyű emberek társaságában kellemesen érezzük magunkat, míg az ideges, feszült emberek mellett mi is feszültté válunk. A munkahelyen ezek a hatások fokozottan jelentkeznek, főleg, ha a vezetőkről van szó. A vezetők személyisége és érzelmi érettsége meghatározza a beosztottak hangulatát és a munkahely légkörét.

Egy-egy nehéz természetű munkatárs is sokat tud rontani az eredményeken, de az alacsony érzelmi intelligenciájú vezetőktől szinte menekülnek a beosztottak. Ennek ellenére a jelentkezők EQ szintjére a legtöbb pályázatnál nem fektetnek nagy hangsúlyt, sok esetben nem is foglalkoznak vele. Mivel a cégek eredményei pénzügyi és termelési adatokon keresztül mutatkoznak meg, ezért érthető, ha a pályázóktól is jól megfogható eredményességet, ésszerűséget, képzettséget várnak el, és nem számolnak az illető érzelmi fejlettségével.

Pedig a magas érzelmi intelligencia segít a konfliktusok megelőzésében és kezelésében, csökkenti a fluktuációt, gyorsítja és gördülékennyé teszi az újítások bevezetését, és olyan munkahelyi légkört teremt, ami érezhetően javítja a termelékenységet is.

Az EQ mérése nem egyszerű dolgok, de ma már számos módszer és technika áll rendelkezésükre. Ezek némelyike nagyon egyszerű trükk: igyekeznek kibillenteni a jelentkezőt a szerepéből, és azt nézik, tud-e így is mosolyogni, veszi-e a lapot. A csoportos gyakorlatok nagy előnye, hogy miközben az adott probléma megoldására koncentrálnak a jelentkezők, megfeledkeznek magukról, és felfedik valóban jellemző vonásaikat. A játékos feladatoknál gyorsan kiderül, ki a kezdeményező, ki az autoriter személyiség, ki törekszik kompromisszumra, ki veszi figyelembe mások érdekeit, és ki szorul háttérbe, kerülve a konfliktusokat. Néhány jól felépített szituációs játék biztosan jelzi, hogy kikből válhat jó vezető és jó munkatárs.

Szerencsére az érzelmi intelligencia eredményesen fejleszthető tulajdonság. Célirányos tréningekkel az érzések felismerése és megfelelő kezelése megtanulható, gyakorolható. Ez sokat javíthat a vezetők elfogadottságán és eredményein.

A témában kiváló könyv jelent meg Érzelmi intelligencia a munkahelyen címmel az SHL Könyvek gondozásában.